2011. február 27., vasárnap

Szandika orr mandula műtétje

Mivel állandóan középfül tő gyulladásom volt és rá ment a hallásomra ezért úgy döntött a doktor néni, hogy meg kell operálni.
Bementünk reggel a kórházba anya, apa meg én na és öcsi anya pocijába.
Elég sokat kellett várni mert az nap sok gyereket műtöttek.Kaptam egy tablettát amitől azt mondták megnyugszom mert nagyon éhes voltam és nehezen bírtam a várakozást.
De kiütött az a valami mert olyan lettem tőle mint aki be van rúgva. Egy folytában vigyorogtam, beszóltam a nővérkéknek. Aztán eljött az idő amikor vittek a műtőbe. Egy bácsi jött értem, anya elkiséehetet a műtő bejáratáig adtam neki puszit és integettem amíg az ajtó be nem csukódót.
Miután kihoztak nem voltam magamnál nem is tértem magamhoz hosszú órákon kersztűl. Sírtam, csapkodtam, kiabáltam végül hánytam is. Infúziót kötöttek be mert senkinek nem sikerült felébreszteni.
Estére jobban lettem csak inni nem akartam. Jött egy nővérke a "kiabálós néni" ezek után én csak így hívom. És anyát meg apát kizavarta és kiabált velem hogy igyak mert addig nem jöhettek vissza. Nagyon sírtam, hisztiztem, de végül a néni győzött meg ittam mind.
Aztán apa és anya megfürdetek apa felemelt anya meg fürdetett mert  elég koszos volt az a kórház így féltek össze szedek valamit. Vicces volt, sokat nevettünk.
Volt ott egy kisfiú és együtt játszottunk meg dvd-tűnk.
Reggel pedig haza is mehettem.
Hamar felépültem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése